BLOG

1. nap /2016. augusztus 14. vasárnap/  Utazás

Hihetetlen érzés, hogy  ebben az évben is megnyertük Erasmus+ pályázatunkat és ismét részt vehetek egy 2 hetes szakmai továbbképzésen, ezúttal Írországban, Dublinban.

Mai napom az utazás izgalmával telt, bár szerencsére Molnár Mónika kolléganőmmel együtt utaztunk ide, aki szintén egy dublini képzésre jelentkezett. Budapestről 10.45-kor indult az Aer Lingus járata, mellyel 13.00-ra pontosan megérkeztünk az ír fővárosba. Sötétszürke felhőkbe burkolózva, 17 fokos időjárás fogadott bennünket, de eső szerencsére nem esett. Mónikával eddig tartott közös utunk, mert a repülőtérről taxival mentünk szálláshelyünkre.

Az én szálláshelyem egy kedves nyugdíjas hölgynél van, Dublin Killester városrészében, nagyon szép környéken. Egy hatalmas park található 5 percnyi sétára, a tengerpart pedig 20 perc séta. Szerencsére délután sem esett az eső, így gyönyörű sétát tettem a parkba, ahol egy csodálatos rózsakert is található. A nagy séta után jól esett a finom vacsora, ami ma lasagne volt. Kipakolás, elhelyezkedés, aztán early night.

2. nap /2016. augusztus 15. hétfő/

CLIL kurzusom helyszíne Dublinban az Alpha College, ami egy patinás épületben a városközponthoz közel található. Busszal kb. 20 percet utazom a szálláshelyemről. (A tömegközlekedés itt sem olcsó, a 2 heti buszbérletem ára 75 Euró volt.) Nagy meglepetésemre csak öten vagyunk a csoportban: egy-egy cseh, olasz, lengyel, és francia tanár plusz én. Ez azt is jelenti, hogy senki sem húzhatja ki magát a szereplés alól, bőven lesz lehetőségünk megszólalni.  Az első nap az ismerkedés napja volt, játékos feladatokkal tudtunk meg egyre többet egymásról. Aztán bemutatták nekünk az iskolát, megkaptuk az órarendünket és a két hét tematikáját. Nagyon tartalmas tanfolyamnak ígérkezik. Az órák reggel 9h-kor kezdődnek és 13h-ig tartanak. Ebédszünet után kezdődnek a délutáni programok. A mai programunk egy városnéző túra volt, bejártuk Dublin központi részét. A várost a Liffey folyó osztja északi és déli részre, az utca nevekkel is vigyázni kell, mert ugyanabból az utcából van északi és déli, aszerint, hogy a folyótól északra vagy délre található. Nagyon sok szép régi épület, templom, gyönyörű parkok jelemzik Dublint. A belvárosban sajnos most elég nagy a felfordulás, mert új villamos síneket fektetnek le. Hosszú sétánk során végigmentünk az O'Connell Street-en, aminek a közepén a Spire of Dublin, a 121 méter magas, lándzsa alakú emlélmű áll. A Temple Bar Dublin előkelő szórakozó negyede, rengeteg pub, kávézó, étterem található ott, a hangulatot napközben az utcazenészek adják. Állítólag a U2 is itt kezdte pályafutását. Szóval tartalmas egy nap volt, várom a folytatást. 

3. nap /2016. augusztus 16. kedd/

Ma már komoly tanulással kezdtük a napot. A CLIL elméletek és módszertan volt a téma, ami önmagában elég száraznak tűnt, de tanárnőnk. Rachel, még ezt is élvezetessé tudta tenni. Mint említettem csak öten vagyunk a csoportban, így az állandó szereplés elkerülhetetlen. Szerencsére jól tudunk együtt dolgozni. Azon viccelődtünk, hogy a Visegrádi Négyek majdnem összejöttek, csak Szlovákia hiányzik. A viccet félretéve, sok hasznos dolgot tanultam ma, bár elsősorban a téma elméleti megközelítését.

Délutáni programunk a Trinity College meglátogatása volt. Ez a patinás, világhírű egyetem, Dublin központjában áll. Nagyon érdekes a története, hiszen a protestáns angolok alapították a katolikus Írország szívében és nem lehetett katolikus hallgatója az 1970-es évekig. Nők is csak az 1900-as évek elejétől nyertek felvételt.

Leghíresebb része a könyvtár, ami leírhatalan, inkább mutatok egy képet róla.

                                                             Hatalmas és impozáns

A Trinity College egyik épületében őrzik a Kellsi kódexet, /angolul The Book of Kells/, mely a 9. század elején készült és az ír nemzeti örökség egyik legjelentősebb nyelvi emléke, a korai ír könyvfestészet legkiemelkedőbb darabjaként tartják számon.  Egy bevezetést és négy evangéliumot tartalmaz. Különlegessége, hogy minden oldala gazdagon illusztrált, hihetetlenül aprólékosan kidolgozott szimbólumok jellemzik, még a motívumokban is motívumok vannak.

                                                                        A borítója

4. nap /2016. augusztus 17. szerda/

Sajnos ma reggel borús időre ébredtem és gyülekeztek az esőfelhők.  De szerencsére a levegő nem hűlt nagyon le. Az iskolába kicsit álmos hangulatban érkeztünk, de Rachel vicces stílusa hamar felderített bennünket. Ma is folytattuk még az elmélet boncolgatását, majd egy ír történelem óra diákjai lehettünk, ahol sok új ismeretet is szereztünk a korai ír történelemből. Nagyon élveztük Rachel ír beszédét, bár egy szót sem értettünk. Nagyon különös nyelv, nem tudnám hasonlítani egyik európaihoz sem. Jó diáknak bizonyultunk, így újra tanárok lehettünk. A délelőtt második felében óratervek készítése volt a feladat, amit csoportmunkában végeztünk. Holnap folytatjuk.

A délutáni programunk az ír Nemzeti Múzeum meglátogatása volt, idegenvezetőnk ezúttal Mick volt, aki szinte színészi kvalitásokkal adta elő az ír történelem különböző időszakait.

                                                           Korai temetkezési helyek

A Nemzeti Múzeum után a Whiskey Múzeum következett, hiszen az ír whiskey is meghatározó eleme az ír kultúrának. Készítése és fogyasztása nagy hagyományokra tekint vissza és egy érdekes, szinte interaktív kiállítás mutatja be történetét.

5. nap /2016. augusztus 18. csütörtök/

Sajnos ismét borús napra ébredtem és szitált az eső, de a jó az, hogy nincs hideg.

A délelőtt első felét Liliane-vel, egy japán tanárnővel töltöttük, aki meglepően akcentus nélkül nagyon szépen beszélt angolul. Az órán egy adott szöveg különböző feldolgozása, illetve az órába való beépítése volt a feladat. Érdekes volt, mert közben megismerhettük a Barcelónában található  Gaudí tervezte Casa Battló-t is.

A délelőtt második felében Katie vezetésével óraterveket állítotuunk össze. Két matematika szakos kolléga is van közöttünk, hát a matek óra tervezésében nem nagyon tudtam segíteni. De sok hasznos ötletet kapunk egymástól, amit átalakítva a saját területünkre tudunk használni az órákon.

Délutáni programunk most helyben volt, méghozzá ír táncot tanultunk. 6 főre kiegészülve próbáltuk ennek az egyáltalán nem könnyű táncnak az alaplépéseit elsajátítani és egy kis koreográfiát betanulni. A második óra végére már egész tűrhetően ment, Katie szerint. Szerintem még két óra kellett volna legalább. Egy kis pillanatkép a tánctanulásunkról:

Viszont este megnézhettük a profi táncosok előadását, mert sikerült jegyet vennünk a világhírű Riverdance együttes előadására és Molnár Mónika kolléganőmmel gyönyörködhettünk a fantasztikus előadásban. A zene, az ének, a történet és a táncosok nagyon magas színvonalú előadása elkápráztatta a közönséget és természetesen bennünket is. felejthetetlen élmény lesz!

                                               Az előadás helyszíne: a Gaiety Theatre

6. nap /2016. augusztus 19. péntek/

A mai időjárás volt a legváltozékonyabb, napos, meleg és hűvös, esős időszakok, szinte egy órán belül is. "Typical Irish weather"- they said.

A délelőttöt szintén Liliane-vel kezdtük és egy érdekes témát boncolgattunk: a művészetek helye és szerepe a tanórákon. Sok példát hoztunk, amiket a különböző órákon föl tudunk használni és jó segédanyagot is kaptunk a tanárnőtől. A délelőtt másik részében Katie osztott meg velünk több hasznos weboldalt, amiket megnéztünk, elemeztünk és kiválasztottuk, hogy számunkra melyek lesznek a leghasznosabbak. természetesen én is megosztom majd a kollégákkal.

Délutáni programunk az ír Nemzeti Galéria meglátogatása volt, bár csak részben sikerült, mert az épület nagy része felújítás alatt áll és nem látogatható jelenleg. Sajnos a leghíresebb festményét a galériának, ami Caravaggio The Taking of Christ /1602/, éppen egy londoni kiállításra vitték el.

                                              Caravaggio: The Taking of Christ /1062/

7. nap /2016. augusztus 20. szombat/

Hát itt  augusztus 20. nem ünnep. De eljött a hétvége. El sem hiszem, hogy már eltelt az első hét.

Molnár Mónika kolléganőmmel befizettünk egy szervezett kirándulásra Észak-Írországba. Nem akarok telhetetlen lenni, de maga az Ír-sziget nem olyan nagy, így nincsenek nagy távolságok. Nagyon jó programot ajánlottak és tényleg nagyon jó választás volt, felejthetetlen élmény lesz ez is. Reggel 6.30-kor indultunk Dublinból és még két óra sem telt el és már át is léptük a határt. Első megállónk a Trónok harca filmből ismerős Dark Hedges volt, a csodálatos fasor. 250 évvel ezelőtt a Stuart család bükkfákat ültetett a kastélyukhoz vezető út két oldalán. A hosszú évek alatt a fák ágai összenőttek, összefonódtak és adják ezt a szépséges látványt. nem csoda, hogy a film rendezőit is lenyűgözte.  

                                                                         Íme, a fák

Következő megállónk a Carrik-a-Rede kötélhídnál volt, ami szintén a lenyűgöző tengerparton található. Már eljutni oda is kihívás volt, nem még átmenni rajta. Sajnos elég szeles volt az idő, így össze kellett szednem a bátorságomat, hogy rálépjek a mozgó kötélhídra. De sikerült!

               Úgy néz ki, mintha tél lenne, de az csak megtévesztés. Nagyon hideg szél fújt.                                                                         A fehér sapkás vagyok én.

                                 Ez egy kicsit távolabbról. Skócia partjait is láttuk a távolban.

És talán a legnagyobb élmény: a Giant's Causeway, az óriás útja. Észak-Írország egy távoli partfoka a világon talán a leglátványosabban szemlélteti, mi történik, ha a vulkáni kráterből kiömlő lávafolyam fokozatosan hűl le, több tízezer hatszögletű bazalthasáb áll egymás mellett méhsejtszerűen.… Egyik magasabb, másik alacsonyabb, s e páratlan lépcsősor egészen a tengerig vezet.… A világörökség része. Lenyűgöző természeti szépség, sajnos a képek nem tudják visszaadni azt az érzést, amit a valóság ott a helyszínen kelt.

Utunk befejező állomása, az észak-ír főváros, Belfast volt. Egy taxis városnézés keretében ismerkedtünk meg a fővárossal, és nagyon meglepődtem, hiszen azt gondoltam, hogy a katolikus és protestáns ellentét, a város megosztottsága már megszűnt, és túl vannak a terror időszakán. Hát sajnos a hatalmas kerítések még mindig állnak, a kapukat a rendőrség figyeli és éjszakára be is csukják a két városrész között. Nagyon megrendítő volt számomra. A városközpont, a városháza környéke szép volt. Elgondolkodtató befejezése volt kirándulásunknak.

Sajnos búcsút kellett vennem Molnár Mónika kolléganőmtől, aki holnap hazautazik, ő egy hetes képzésen vett részt itt Dublinban.

                                                   Sok helyen festettek a falak Belfastban.

                                                              Belfast City Hall

8. nap /2016. augusztus 21. vasárnap/

A tegnapi hosszú túránk után rám fért egy kis pihenés, így csak délutánra terveztem programot és szerencsére az időjárás is kegyes volt hozzám. Még a nap is kisütött egy-egy kis időre. Szinte Dublin külvárosában található Howth nevezetű tengerparti halászfaluba kirándultunk, Danával, a cseh csoporttársammal. Egy HÉV-hez hasonló Dart nevű vonattal 15 perc volt oda eljutni, innen Killesterből. Nagyon kedves hangulatú kis kikötő, vitorlások és gyönyörű villák találhatók a faluban. A fekvése is csodálatos, mert a faluból emelkedő sziklák lenyűgöző sétát kínálnak a látogatóknak fantasztikus kilátással. A két óra hosszan át tartó sétánkon nem győztünk betelni a csodálatos látvánnyal. A sziklák telis tele szebbnél szebb virágokkal, zöld pázsittal szinte egészen le a tengerig. Feltöltötte szívemet, lelkemet.

                                                                  Howth a távolból

Sétánk megkoronázása, a helyhez illően, egy ír 'fish and chips' volt, amit a parton, a kíváncsiskodó sirályok között fogyasztottunk el. Finom volt!

És még egy érdekesség, a Howth-i piacon egy magyar lángosárus bódé. Hát nincs is párja a jó magyar lángosnak!

9. nap /2016. augusztus 22. hétfő/

Elkezdődött a második hét. Olyan hihetetlen. Nagyon sok új élmény ér minden nap, alig tudom feldolgozni. Borzasztó gyorsan telik az idő. Ma gyönyörű napunk volt, délutánra "nagyon" meleg lett /az itteni időjáráshoz képest/. És sütött a nap, szinte egész nap! Hurrá!

Ma délelőtt Katie tartotta az órákat. Először a classroom language, a tanóra vezetésének a lexikája volt a téma, majd az írás szerepe a nyelvtanulásban. Erről parázs vita alakult ki a csoportban, hiszen világszerte probléma a tanulók íráskészségének alacsony szintje és vannak olyan nézetek is, akik a kézírás gyakorlását már nem is szorgalmazzák. Az idegen nyelven történő írás pedig még nehezebb feladat a tanulóknak. Az íráskészség fejlesztésére kaptunk sok hasznos ötletet és feladatot.

Délutáni programunk két katedrális meglátogatása volt, bár érdekes módon Dublinban három is van. A legrégebbi az anglikán Christ Church, mely egészen a viking időkig nyúlik vissza. A hosszú évek során többször átépítették, majd a gazdag ír Jameson család építtette újjá. 

                                                                         Kívülről

                                                                         Belülről

És alig pár száz méterre áll a St Patrick's Cathedral, ami szintén lenyűgöző látvány és a Guinness családnak köszönheti megújulását.

                                           Ezt a katedrálist egy szép park veszi körül.

10. nap /2016. augusztus 23. kedd/

A mai napon is Katievel töltöttük az egész délelőttöt. Mai témánk az információs technológia használata a CLIL órán. Bevezetés képpen már kaptunk tőle egy listát, mely hasznos weboldalak gyűjteménye, ez alkalommal ezeket a weboldalakat látogattuk meg és konkrét feladatokon keresztül gyakoroltuk a használatukat. Válogathattunk kedvünkre és mindenki megtalálta a számára, illetve tantárgya számára leghasznosabbakat. Nagyon gyorsan eltelt a délelőtt.

Délután a National Print Museum volt látogatásunk helyszíne. Egy régi kápolna ad otthont ennek a kiállításnak, ahol a nyomdagépek történetét követtük nyomon. Tőlem kicsit távol áll ez a dolog, de idegenvezetőnk, Mick ezt is olyan élvezetessé tette, hogy ittuk a szavait.

A végén pedig magunk szedte, vicces lenyomatot is készítettünk. Íme:

11. nap /2016. augusztus 24. szerda/

Már szinte a második hét felénél járok, hihetetlenül repül az idő.

Ma gyönyörű napsütétses reggelre ébredtem és szerencsére egész nap ragyogó idő volt. Egészen más így iskolába indulni. Ma Liliane tartotta nekünk a délelőtti órákat, ahol a "Listening a CLIL órán" volt a téma. Mi magunk is megoldottunk listening, vagyis hallás utáni feladatokat, aztán magunk próbáltunk feladatokat összeállítani egy adott szöveghez. Sok hasznos ötletet adtunk egymásnak. Az egyik feladatunk, érdemes rákeresni és megnézni, az ABBA Money, money, money című slágere átírva VIII. Henrik és feleségeinek történetére nagyon ötletes volt.

Már nagyon vártuk a mai délutánt, hiszen a Guinness, a whiskey mellett Írország másik ,nagyágyúja! A Guinness Storehouse-ba is Mick kísért el és kalauzolt bennünket.  hatalmas területen helyezkedik el a gyár és egyik épületében található ez a bemutató rész. Belül egy hatamas henger, vagyis pintes pohár alakú rész található középen és e körül vannak a bemutatótermek. Először a Guinness sör hozzávalóit mutatják be, majd a gyártási folyamatot. Nagyon látványos, élethű a kiállítás. Majd a Guinness Akadémiába lépve mindenkinek lehetősége nyílik egy pint sör csapolására. Életem első ilyen élménye, jó volt, bár egy kicsit bátortalanul csináltam. Nagyon fontos, hogy először csak 3/4-ig szabad csapolni a poharat, várni kell, majd tele, utána ismét várni kell 1-2 percet, hogy iható legyen. Őszintén szólva én nem szeretem a sört, de ez teljesen más volt, mint a világos sörök. Ízlett és meg tudtam inni a pintet! Nem is gondoltam volna. A bár az épület legtetején van , üveg ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a városra. Kellemes délutánt töltöttünk ott. A világszerte ismert sör Írország egyik jelképe lett. 

                                                                              Kívülről

                                                                         Belülről

                                                             És az általam csapolt sör!

12. nap /2016. augusztus 25. csütörtök/

Ismét ragyogó napsütés! Eső egy szem sem. Már jól indul a nap!

A mai óráinkat Katie tartotta. A délelőtt első felében a film szerepe a CLIL órán volt a téma, ami keretében érdekes feladatokat oldottunk meg. Pl. egy filmrészletet hang nélkül néztünk meg és a kérdésekre úgy kitalálni a választ, hogy egy mukkot sem hallottunk, csak a gesztusok, mozgások mimika segíthetett. Aztán természetesen meg is halgattuk, hogy leellenőrizzük jóra gondoltunk-e. Ezt lehet fordítva is. Majd a projekt alapú tanulást elemeztük, melyet Nyugat-Európában több iskola alkalmaz. Mint módszert, nagyon jól be lehet építeni munkánkba és mi is alkalmazzuk. Egy-egy témakör feldolgozására nagyon jó, hiszen a tanulókat önálló munkára, kreativitásuk fejlesztésére ösztönzi.

Délutáni programunk a Chester Beatty Könyvtár meglátogatása volt, mely épület a Dublin Castle-ban található, mely már inkább palota, mint vár.

Chester Beatty eredetileg egy amerikai bányász volt, aki aztán bányatulajdonos lett, majd multimilliomos. Szenvedélye pedig a műgyűjtés lett. Hihetetlen mennyiségű, értékes tárgyat vásárolt fel, de különösen a könyvek voltak a kedvencei. Szinte a világ minden részéről található ritkaság a könyvtárban. Gyönyörű, kézzel írt példányok. Sajnos benn a termekben tilos volt fényképezni, így csak kívülről, illetve a belső áttriumról tudtam képeket készíteni.  A többit majd az emlékeimben őrzöm.

13. nap /2016. augusztus 26. péntek/

A mai nap a kurzusom befejeződésének napja. Szerencsére ez a ragyogó jó idő kitartott egész héten. Ma délelőtt egy-egy prezentációval kellett készülnünk, ami egy óraterv vagy egy projekt megtervezése volt. Minden egyes prezentáció után véleményt cseréltünk, építő kritikával éltünk. Ez a délelőtt összegzése volt a két hét alatt tanultaknak, elmondhattuk a véleményünket a kurzusról és azt is, hogy számunkra mi volt a legfontosabb és leghasznosabb része. Végül megkaptuk a bizonyítványunkat a kurzus sikeres elvégzéséről és búcsút vettünk egymástól, de bízom benne, hogy a továbbiakban is kapcsolatban maradunk és segítjük egymás munkáját, úgy ahogy a két hét alatt is tettük.

Az utolsó délután már nem volt közös programunk. Egy kis ajándék vásárlás után úgy döntöttem, hogy megnézem a Dublinhoz közel található Malahide Castle-t Molnár Mónika kolléganőm ajánlása alapján. Nagyon szép idő volt, szinte már túl meleg a hosszú gyalogláshoz. A kastélyt  egy gyönyörű, hatalmas park veszi körül. Csodálatos a kertje is. Maga a kastély 800 évig volt a Talbot család birtokában, míg végül utód nélkül maradt a család.  A középkorból fennmaradó bútorzattól kezdve a XIX. századig sok minden épségben megmaradt és nagy területe látogatható. A parkját nem is tudtam végigjárni, arra két nap kellene. Leültem az rózsakertben és átgondoltam, hogy milyen hálás vagyok a sorsnak, hogy ide is eljuthattam és ennyi felemelő élményben volt részem. Nagyon szép befejezése az itt töltött tartózkodásomnak. 

                                Ezzel a gyönyörű zöld és dús gyeppel nem tudtam betelni.